Ingatlan szótárAdó-visszatérítés | Albetétesítés | Bruttó alapterület | Előleg | Első lakástulajdont szerző | Építményadó | Építő v. építettő | Foglaló | Használatbavételi engedély | Haszonélvezeti jog | Illetékmentesség | Kötelesrész | Közös tulajdon | Szavatosság, jótállás | Luxusadó | Széljegy | Szoba, félszoba | Tulajdonjog fenntartása | Tulajdoni lap | Viszterhes vagyonátruházási illeték | Nettó alapterület A kötelesrész az elhunyt legközelebbi hozzátartozói számára meghatározott mértékű részesedést biztosít akkor is, ha az örökhagyó élők közötti jogügylettel vagy végintézkedéssel vagyonát, vagy annak túlnyomó részét más személy (személyek) részére juttatta. A kötelesrész iránti igényt kizárólag peres úton lehet érvényesíteni. Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét, ha az örökhagyónak törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne. Kötelesrész címén a leszármazót és a szülőt annak fele illeti, ami neki törvényes örökösként jutna. Ha a házastársat mint törvényes örököst haszonélvezeti jog illetné meg, az ő kötelesrésze a haszonélvezeti jog korlátozott mértéke. Abban az esetben azonban, amikor a házastárs törvényes örökösként nem haszonélvezetet örökölne, kötelesrészül őt is a törvényes örökrészének a fele illeti meg. Vissza >>Az adásvételi szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül a vevő foglalót adhat. A szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnik (a szerződésben kifejezetten meg kell jelölni, hogy a vevő a pénzösszeget foglalóként és nem előlegként adta). Amennyiben a szerződést teljesítik, a foglalót a vételárba be kell számítani, ha pedig a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. A teljesítés meghiúsulása esetén, a meghiúsulásért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót pedig kétszeresen köteles visszatéríteni. (Ha a vevő hibájából hiúsul meg a szerződéskötés, akkor az eladónak az átadott foglalót nem kell visszafizetnie, ellenkező esetben, ha az eladó hibájából hiúsul meg az ügylet, a vevő a foglaló kétszeresét követelheti vissza.) Vissza >>Az adásvételi szerződésben a felek megállapodhatnak abban, hogy a vevő a vételárat a szerződésben megjelölt időpontokban és részletekben fizeti meg. Az előleget (vételárrészletet) a teljes vételárba be kell számítani, s amennyiben a szerződés utóbb mégis meghiúsul a már megfizetett előleg visszajár. Vissza >>Közös tulajdonról van szó, ha a tulajdonjog ugyanazon az ingatlanon, meghatározott hányadok szerint több személyt illet meg. A tulajdonostársak mindegyike jogosult az ingatlan birtoklására és használatára. Az ingatlan hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a fenntartással járó és az ingatlannal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik az ingatlanban beállott kárt is. Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs szabadon rendelkezhet, a többi tulajdonostársat azonban harmadik személyekkel szemben elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg. Vissza >>Az eladó az adásvételi szerződés megkötésekor tulajdonjogát írásban, a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntarthatja. (Ha az átadás/birtokba adás nem vezet a tulajdonjog megszerzéséhez, akkor az eladó tulajdonjogának fenntartásáról beszélünk.) A vételárhátralék megfizetésével egyidejűleg az eladó köteles - külön nyilatkozattal - a vevő tulajdonszerzéséhez hozzájárulni. Ha a vevő hitelt vesz fel, a bank csak utóbbi nyilatkozat (ügyvéd által ellenjegyzett) bemutatása után folyosít. Vissza >>Aki új lakást épít vagy ilyet vásárol, az jogosult a kifizetett áfa egy részének visszaigénylésére. Ezt hívja a jogszabály adó-visszatérítési támogatásnak. Építésnél a megvásárolt anyagok és igénybe vett szolgáltatások számláiban szereplő áfát összegezni kell: ennek 60 százaléka jár vissza az építtetőnek. A végső összeg azonban nem lehet több 200 ezer forintnál. Vásárlásnál a vételárról kiállított számla az alapja az ugyanilyen mértékű visszatérítésnek. Saját beruházású lakásépítés esetén az áfa-visszatérítés egynegyede csak a használatba vételi engedély bemutatása után folyósítható. Vissza >>Jogerős és végrehajtható használatbavételi engedély alapján használható az építési tevékenység eredményeként megvalósult valamennyi építmény. Az engedélyt az építtetőnek az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor, a tényleges használatbavétel előtt kell kérnie az építésügyi hatóságtól. A kérelmet építésügyi hatósági engedély iránti kérelem nyomtatványon kell benyújtani, és mellékelni kell hozzá az alábbiakat: közműkezelők nyilatkozatai,az építkezés felelős műszaki vezetőjének nyilatkozata,statisztikai adatlap. A kérelem elbírálása során a hatóság minden esetben a helyszínen ellenőrzi, hogy az építmény a záradékolt terveknek megfelelően készült-e el, illetve, hogy alkalmas-e a rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra. A használatbavételi engedély csak akkor adható meg, ha az építmény a fenti követelményeknek megfelel, és ezzel egyidejűleg az engedély megadásához a közműkezelők, és adott esetben a szakhatóságok is hozzájárultak. Az engedély megadásáról a hatóság határozattal rendelkezik. A határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válását követően, az építtetőnek kötelessége az ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljából a megvalósult állapotról földmérő által készített változási vázrajzot az illetékes földhivatalhoz benyújtani. Vissza >>Az a magánszemély, illetve jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó, akinek a nevére az építési engedély szól. Vissza >>A társasházi lakások telekkönyvi nyilvántartására vonatkozó kifejezés. Lényegében azt a földhivatali eljárást jelenti, amelynek során a társasház felépítését követően az egyes társasházi lakások a társasház törzsszámához igazodó sorszám szerinti "alszámot" kapnak. Az albetét szám nem jelent mást, mint az egyes társasházi lakások egyedi helyrajzi számát, mely alapján a lakás egyedileg beazonosítható. Az albetétesítést alapvetően jogerős használatba vételi engedély alapján kezdi meg kérelemre a földhivatal, azonban maga az albetét földhivatali megnyitása nem feltétlenül jár együtt a vevő adott lakásra vonatkozó tulajdonjog bejegyzésével. Vissza >>A 100 millió forintnál nagyobb értékű ingatlanok tulajdonosainak a 100 millió forint feletti érték 0,5 százalékát kell befizetniük az önkormányzatoknak. A luxusadó értékalapon működő ingatlanadó. Az adó az önkormányzatok bevétele, a fővárosban a forrásmegosztási jogszabályok szerint illeti meg a bevétel a kerületi önkormányzatokat és a Fővárosi Önkormányzatot. Vissza >>A méltányolható lakásigény fogalmánál fontos a szoba pontos meghatározása. A padlóburkolat jellegétől függetlenül a szoba az egy olyan helyiség, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de legfeljebb 30 négyzetméter. Amennyiben a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van és a hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell őket figyelembe venni. A félszoba a 6 négyzetméter feletti, de a 12 négyzetmétert nem meghaladó helyiség. Vissza >>A helyi önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül adóköteles a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, vagy épületrész (a továbbiakban együtt: építmény). Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges - az épületnek minősülő építmény esetén annak hasznos alapterületével, épületnek nem minősülő építmény esetén az általa lefedett földrészlettel egyező nagyságú - földrészlet . Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa, több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok. Vissza >>A vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett - ideértve az ingatlan-nyilvántartásban nem lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott és ténylegesen sem lakás céljára használt épület átalakításával, továbbá a lakóépület bővítésével (pl. tetőtér-beépítéssel) létesített - 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása után nincs illetékfizetési kötelezettség. A visszterhes vagyonátruházási illeték alól mentes a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint az ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése. Ebben az esetben a mentességhez szükséges, hogy a vagyonszerző az ingatlanon - a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül - lakóházat építsen. A vagyonszerző a lakóház-építési szándékáról legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat. Vissza >>Első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga. A kedvezményre való jogosultság megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt, továbbá az olyan lakástulajdont, amelyet nagykorú vagyonszerző esetén a nagykorúság elérését megelőzően idegenítettek el. Vissza >>A haszonélvezet olyan személyes szolgalmi jog, ami alapján a haszonélvező a más tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti. A személyes jelleg azt jelenti, hogy a haszonélvezet mindig egy név szerint meghatározott személy (kivételesen jogi személy) javára szól, ehhez a személyhez van kötve, tehát másra át nem ruházható. A haszonélvező e jogok gyakorlását másnak is - ingyenesen vagy ellenérték fejében (visszterhesen) - átengedheti. Ellenérték fejében azonban a haszonélvezeti jog gyakorlását csak akkor lehet átengedni, ha a tulajdonos - azonos feltételekkel - a dolog használatára nem tart igényt. Vissza >>A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállási kötelezettség az építési szerződéssel az építési-szerelési munka elvégzésére kötelezettséget vállaló személyt, építési szerződés hiányában pedig előző munka tényleges elvégzőjét a vállalkozót terheli. A kötelezettség időtartama az ingatlan adás-vételi eljárás befejezésétől számított 3 év. Vissza >>Az ingatlan-nyilvántartás leggyakrabban használt része a tulajdoni lap, amely az ingatlan adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket, továbbá azok jogosultjait és a jogosultak adatait számítógépen kezelve tartalmazza. Hiteles tulajdoni lap másolatot az ingatlanhoz területileg illetékes Földhivatalnál válthatunk ki, de lehetőség van a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájában is kérelem benyújtására. A földhivatalok az un. TakarNet rendszeren keresztül egységes információs adatbázist használnak, így lehetőség van a rendszerből nem hiteles tulajdoni lap lekérésére. Így a legközelebbi földhivatalba, továbbá ügyvédeknél, ingatlanforgalmazóknál (TakarNet előfizetőknél)is beszerezhetjük utóbbit. Vissza >>A tulajdoni lap tartalmát érintő kérelem esetén a beadvány iktató számát a benyújtás napján a tulajdoni lapra rávezetik, ezzel széljegy kerül a tulajdoni lapra (a tulajdoni lap tetején találhatjuk meg, ha van). A széljegy tájékoztat arról, hogy az eljárás megindult, és jelzi az ügyintézés sorrendjét, azaz az ügy rangsorát is. A széljegyzésben a széljegyzett beadvány tartalmára röviden utalni kell. Egyszerre több széljegy, vagyis elintézetlen beadvány is lehet a tulajdoni lapon. Érdemes erre külön odafigyelni, hiszen ha például széljegyként szerepel az általunk megvásárolni kívánt ingatlanon egy tulajdonjog bejegyzési kérelem, akkor nagy az esély rá, hogy már másnak eladták az ingatlant (vagy jobb esetben még nem teljesen rendezett az ingatlan jogi helyzete). A széljegy tájékoztató jellege azt is jelenti, hogy a földhivatal ekkor még nem döntött arról, hogy a kérelemnek helyt ad, vagy elutasítja, ez csak azt jelzi, hogy a kérelem elbírálása folyamatban van. Vissza >> A tulajdoni lap tartalmát érintő kérelem esetén a beadvány iktató számát a benyújtás napján a tulajdoni lapra rávezetik, ezzel széljegy kerül a tulajdoni lapra (a tulajdoni lap tetején találhatjuk meg, ha van). A széljegy tájékoztat arról, hogy az eljárás megindult, és jelzi az ügyintézés sorrendjét, azaz az ügy rangsorát is. A széljegyzésben a széljegyzett beadvány tartalmára röviden utalni kell. Egyszerre több széljegy, vagyis elintézetlen beadvány is lehet a tulajdoni lapon. Érdemes erre külön odafigyelni, hiszen ha például széljegyként szerepel az általunk megvásárolni kívánt ingatlanon egy tulajdonjog bejegyzési kérelem, akkor nagy az esély rá, hogy már másnak eladták az ingatlant (vagy jobb esetben még nem teljesen rendezett az ingatlan jogi helyzete). A széljegy tájékoztató jellege azt is jelenti, hogy a földhivatal ekkor még nem döntött arról, hogy a kérelemnek helyt ad, vagy elutasítja, ez csak azt jelzi, hogy a kérelem elbírálása folyamatban van.Viszterhes vagyonátruházási illeték: Lakóingatlan adásvételi szerződés, továbbá tartási, életjáradéki, öröklési szerződéssel, elbirtoklás útján való megszerzése esetén ún. visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. Az illetéket a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke, tartási, életjáradéki, vagy öröklési szerződés alapján történő vagyonszerzés esetén pedig a megszerzett vagyon forgalmi értéke után kell megfizetni. Az illeték mértéke 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 6%. Lakás résztulajdonának szerzése esetén a 4 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2%-os illeték, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 6% illetéket kell fizetni. Nem lakóingatlan vétele esetén az illeték mértéke 10%. Vissza >>A lakás belső válaszfalait is tartalmazó terület. Vissza >>A lakás belső válaszfalait nem tartalmazó, falon kívül számított terület. Vissza >> |
||
 |
||
 |
|
|
 |
 |
 |
||||||||
|
||||||||||
 |
 |
 |
|
|
|
||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
||||
|
|
||||||
|
|
|
|
|
|
||||
|
|
||||||
|
|
|
|
|
|
||||
|
|
||||||
|
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
||||
|
||||||
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
||||||||||
|
|
|
|
|
|
||
|
|
||||
|
|
|
|
|
|
||||
|
|
||||||
|
|
|
 |
||
 |
||
|
|
|
|
